Computerworld címlap, az igen mondta egy kedves barátom. Márpedig erről mindenkinek tudnia kell, akinek saját üzlete van.
Erre az évre az volt kitűzve egyik fő célként, hogy “csináljunk cirkuszt” a cég körül. Vagyis ahol lehet jelenjünk meg, pl: LinkedIn, Facebook, Google cégem, legyen minél több céges és saját videónk (havonta 2 elkészül) és minden egyéb megjelenési forma is érdekel persze. Újságcímlapon, online előadóként megjelenni, vagy épp a tv-ben egy rövid spot erejéig.
Eddig jó, egyre többen figyelnek ránk, épül a márka és persze a gyümölcsöző kapcsolatok 🙂
Azt hiszem marad ez a cél a következő évre is, csak emeljük a tétet!
Computerworld Interjú Szekrényi Péter Amtech Renszerház tulajdonosával-2020 a stabilizálás éve volt.
Sokan úgy vélik, dobozos, ámde paraméterezhető vállalatirányítási rendszerekkel bármit meg lehet oldani. Az idén tizenegy éves AmTech Rendszerház ezzel szemben szemtelenül egyedi ERP-fejlesztésekkel, a rendszerek hosszú távú karbantartásával tölt be réseket a hazai piacon.
Immár több mint száz, egymásra nem is hasonlító letelepített szoftvert mondhat magáénak az AmTech Rendszerház, mondja Szekrényi Péter tulajdonos, aki gyerekkora óta programozónak készült, hobbija pedig a digitális átalakulást bemutató videósorozatok készítése. Cége ma már huszonöt embernek ad munkát. Többek között arról kérdeztük, hol látja magukat a nagyágyúk között, milyen előnyei vannak az agilis fejlesztésnek, valamint hogy kerül képbe ebben a szegmensben a mesterséges intelligencia.
Computerworld: A vállalatirányítási rendszerek piacának meghatározó részét világszerte ismert szoftveróriások fedik le. E rendszerek többségének speciális iparági moduljai is vannak. Mégis megélnek mellettük az egyedi fejlesztést folytató szoftverházak, mint az AmTech. Miért és hogyan?
Szekrényi Péter: Ügyfeleink pontosan ismerik a folyamataikat, és nincs szükségük arra, hogy egy szoftver a beépített legjobb gyakorlatok alapján beavatkozzon abba, ami már amúgy is működik. Dobozos megoldás azoknak kell, akiknek inkább arra van szükségük, hogy a szoftver mutassa a követendő irányt és trendeket. Esetenként valóban azt érdemes választani, mert pénzben és időben jobban jár vele a felhasználó. A mi ügyfeleink tudják, hogyan működnek, erre szeretnének szabályokat építeni, amelyek generációról generációra benntartják a folyamatokat.
CW: Elhangzott egy kulcsmondat: az ügyfélnek ismernie kell a saját működését, ami nem minden vállalatvezetésre igaz…
SzP: Már az első személyes beszélgetésnél ki szokott derülni, ha ez így van. Ilyenkor szoktunk átfogó megoldást ajánlani, avagy üzleti tanácsadóink segítségével felmérni a folyamatokat, megszervezni, biztos irányba fordítani a vállalatot. A szoftver ugyanis soha nem maga a cél, hanem az eszköz, ami benntartja a rendet és szervezettséget a folyamatszervezést követően.
CW: Milyen előnyt jelent a megrendelőnek az agilis fejlesztés, a megrendelő és a szállító folyamatos kapcsolattartása?
SzP: Az agilitás abból táplálkozik, hogy a megrendelő sem tud minden apró mozzanatot elmagyarázni az elején, valamit akkor még ő sem pontosan tud, mi pedig nem tudunk mindent megkérdezni. Erre azonban a projekt 0,5-1 évig tartó bevezetése során mindig van lehetőség, ugyanakkor rendkívül szoros és intenzív kapcsolattartásra is szükség van. Ez a pörgés nélkül nehéz volna hatékonyan haladni.
CW: Hogyan épül be lépésenként a vállalati folyamatokba az új megoldás, és mikor van “készen” a csomag?
SzP: Lehet, hogy a munka akár egy évig is eltart, mi azonban szétbontjuk havi etapokra. A havonta átadott részmegoldást, például a raktárkezelés modult bemutatjuk, oktatjuk, az ügyfél pedig kezdheti tesztelni. Majd ugyanígy átadjuk, mondjuk, a gyártást vagy a pénzügyet. Minthogy darabról darabra haladunk, nagyon ütemesen kell kommunikálnunk. A szoftver hónapról hónapra épül be a céghez, pontosabban ül rá a cég folyamataira. A célcsoportunkat 500 millió és 5 milliárd forint közötti nettó árbevételű vállalatok képezik, ezeknél meglepő módon ma még döntően Excel táblákban vagy rég elavult szoftverekben rögzítenek gyakorlatilag mindent. Ezeket kisöpörve vagy részben integrálva csak a tiszta üzleti folyamatok maradnak, és egy modern vállalatirányítási szoftver, amivel jó ideig nincs gond.
CW: Egyre jellemzőbb a mobiltelefonos elérést magában foglaló platformfüggetlenség és a felhőbe migrált vállalatirányítás…
SzP: Lassanként teljesen eltűnnek a színről a régi modellt követő desktop vállalatirányítási rendszerek. Mi már csak böngészőből elérhető ERP-rendszereket fejlesztünk, amelyeknél teljesen mindegy, a felhőben, vagy egy helyi szerveren futnak-e. Ügyfeleink közt egyaránt van gyártó-, kereskedő vagy szolgáltató vállalat és néhány állami szerv is. Gyártáson komplett gyártásütemező és -szervező megoldásokat kell érteni, de komplex kereskedelmi megoldásokat is fejlesztünk. A vállalatirányítás teljes spektrumára adunk tehát megoldást, kivétel nélkül. Mindezeket jó kis riportkészítő, döntéstámogató, üzleti intelligencia-csomaggal szoktuk megfejelni, amit a vezetőség természetesen mobiltelefonon is elérhet.
Computerworld: Az ajtón már a mesterséges intelligencia kopogtat. Bejöhet?
SzP: Készülünk rá. Egy ügyfelünknél naponta száz-százötven ajánlatot kell kiküldeniük a munkatársaknak. Ennél a cégnél tizenöt évre visszamenőleg megvan minden kiküldött ajánlat, ezért joggal merült fel, hogy humán munkaerő helyett mesterséges intelligencia térképezze fel az összefüggéseket az ügyféloldali ajánlatkérések és a kiadott árajánlatok között. A tesztek során kiderült, hogy a sok-sok adatnak köszönhetően nagyon jó eredménnyel működik a rendszer, az emberi munkához képest töredék idő alatt ad kifejezetten jó ajánlatot. Hasonló ötletekből bármennyi lehet, hiszen a technika, a gép már nem szab határokat, csak a fantázia.
(fotó: Sütő Krisztián)