KÉREM VÁRJON!

Mi lesz a programozókkal? Már szoftver írja a szoftvert?

83
ProgramozóMI

Program programozó nélkül? Miért ne?

Nem kell tudni programozni, csak elég, ha elmondod mit szeretnél és már készül is a saját programod.

A mesterséges intelligencia megérti és megírja a programot Neked. Ez nem a jövő, ez a jelen.

Na és mi lesz a következménye, ha már gép ír programot?

És mi az, hogy Digitális Éhség?

 Na de ne szaladjunk ennyire előre.

Ezt mondják róla, akik próbálták: 
„hogy hogy érti, amit mondok? Ez elég ijesztő”
„már itt tartunk? Akkor bárki megtudja csinálni?”
„elképesztő! És mi lesz a szakmával?”

Miről is beszélünk? A fenti vélemények akkor hangzottak el, amikor egy szoftverfejlesztő és egy programozásban nem járatos személy leültek, majd nekiálltak lediktálni egy addig nem létező szoftvert a gépnek.

Ahogy folyamatosan és érthetően, részletesen diktáltak (angolul), azt is látták, ahogy „íródik” a program és egyre több a megírt kódsor.

Eközben vizuálisan láttuk is, tehát megjelent, hogy addig mi készült el.

Megjelenik egy űrhajó.
Majd elkezd mozogni.
Utána már mi tudjuk irányítani.
Jöhetnek az ellenfelek, akik szintén mozognak.
Rendben, akkor gondoskodjunk róla, hogy ha ütköznek, vége és indul a játék az elejéről.

Inkább meghallgatnád mit mondd erről Pedro?
Itt teheted meg: Mégis mi lesz a programozókkal?

Ehhez nem kell tudni programozni, s egy kód sort sem kellett megírni!

Csupán ahogy beszélgetünk, születik egy új program!
Amíg egy szakmabelit a részletek érdekelnek és hogy milyen az így elkészült program, addig a területen nem jártas felhasználó azt kérdezheti:

jól értem, hogy egy szoftver ír egy másik szoftvert, ez hova vezet?

Lássuk, hogyan is működik? Ez a rész kissé technikai lesz, ugord át, ha nem érdekel, a teljes mondandó, így is érthető marad, ha ezt kihagyod.
Na még itt vagy?
Oké, Te tudod. 🙂

Szóval amikor egy program készül, mögötte ott van az utasítások logikusan felépített sokasága, más néven a forráskód, ami
egy adott programozási nyelven készült.

Felmerül a kérdés, hogy ezt a kódot a saját gépünkön tároljuk-e?

Akár igen, de létezik profibb megoldás. Egy GITHIB nevű kódbázis, amit 2018-ban felvárásolt a Microsoft 7.5milliárd dollárért.
Nyilván ez sem volt egy impulzus vásárlás, hopp, vegyük meg őket, mind inkább nagyon is tudatos bevásárlás, ez ugyanis a világ egyik
legértékesebb szoftver fejlesztő hálózata! Egy valódi digitális kincsesbánya a sok megírt programmal, amiből kis túlzással bármi építhetünk.

Mint egy óriási kupac Lego.

Ugyanis, ha programozol -akár egyedül, akár csapatban- nagyon hasznos, ha valahova fel tudod tölteni az addig elkészült program kódot.
Vagy azért, hogy a többiek is hozzáírjanak, vagy csak azért, mert egyszerűen ott tárolod biztonságban a különböző verziókat.
Ennek eredményeképp ez a programozók “Mekkája” is egyben, hisz mérhetetlenül sok kisebb- nagyobb, ilyen-olyan forráskód gyűlt itt össze,
amiből válogathatsz kedvedre.

Pár adat: 30millióan használják, ebből 2 millió valamilyen vállalkozás, illetve szervezet.
El tudjuk képzelni, hogy a jelenlegi adat vezérelt világunkban mekkora kincs tud lenni ez a szoftver oázis?
No persze csak akkor, ha ezt fel is lehet használni valahogy, pl.: újra hasznosítjuk a már megírt program kódokat, hogy ne kelljen a kereket újra feltalálni.

Pont ebben segített az OPENAI nevű cég CoPilot segédprogramja, amit 2021 júniusában mutattak be a közönségnek.
Ez a kis kütyü nemes egyszerűséggel azt állítja magáról, hogy ő a programozók mesterséges intelligencia párja.
Te programozol (pilóta), ő pedig figyel és aktívan segít (másodpilóta).
Ügyesen teszi mindezt, hisz a birtokában van a teljes GitHub forráskód gyűjtemény, sőt ki is kacsint az internetre más programok után kutatva.
Ebből tanul, s mint mondtam figyeli a munkádat és kiegészíti azt, vagy épp 5-10 javaslatot tesz, hogy Te vajon mit akarhattál írni, mire gondolhattál.
Van, hogy az első sorból (egy megjegyzésekkel jól tarkított függvény fejléce pl.) megírja az egész program részt helyetted.

S akkor programozik a gép helyetted? Dehogy. Kiegészít inkább, hogy gyorsabban haladjunk.

Azt mondják a fejlesztők, hogy minek is kéne mindent neked megírni, amikor a gép kitalálja és megírja helyetted.
Vagy mi van, ha újonc vagy?
Akkor kis túlzással a gép majd megtanít kódolni. Nemhiába volt jó befektetés az OPENAI nevű cég, akié ez a mutatvány!
Ja ez is a Microsoft birtokában van. Egészen pontosan 1 milliárd dollárt fektetett nemrég a cégbe.

Haladjunk azonban tovább, mert ez közel sem a vége a sztorinak!

Eljött 2021 augusztusa, – tehát mindösszesen 2 hónap telt el a CoPilot megjelenése óta- és itt az új üdvöske, a CODEX.
Na ez emeli új szintre a szoftver fejlesztést csak igazán! Ez ugyanis GPT-3 (természetes nyelv feldolgozás) segítségével figyeli minden szavadat,
apró részekre bontja azt, majd a CoPilot programmal összedolgozva, a GitHub 30 milliós felhasználói listája által írt programokban kutatva,
konkrétan kikeresi és összeállítja a kész program részt.
Sőt egy teljes programot is.
Voila!
A gépi tanulás (ML) egy iskola példáját láthatjuk.

Ez persze még tanul és erősen béta állapotban van.


Még arra felhívnám a figyelmet, hogy az ily módon előállt program szintén felkerül a GitHub óriás program gyűjteménybe, bővítve azt az alapot,
amivel a mesterséges intelligenciát tanítjuk.

Márpedig egy AI rendszer annál jobb, minél több tanító adattal rendelkezik.

Mi a hatása a világra?

Megannyi kérdés cikázik a fejemben, hogy csak kettőt említsek:

Mi lesz a programozókkal?

Vagy hogy tényleg a szoftver fog szoftvert írni hamarosan, emberi beavatkozás nélkül?


Kezdjük ott, hogy miért számít ez a kérdés egyáltalán? Érdekelje az informatikusokat, ő dolguk, ő szakmájuk, nem? Nem egészen.

Mondj egy olyan iparágat, amit nem érint az informatika. Lehet nem is találnánk ilyet.

Benne vagyunk a digitális transzformáció korában és az igény a fejlődésre hatalmas.


A mezőgazdaságban megjelentek a gép vezérelt automata farmok, ahol nem dolgozik már ember, csak drónok, önvezető traktorok és automata aratógépek.

Emellett a gép profi cikket ír és kiszűri a nem kívánatos deepfake videókat, ha kell.

Hatalmas az emberiség szoftver igénye és a digitális éhség!
Ezt tehát egy olyan emberi igény, amit nem tud az ember egymaga kielégíteni. Saját csapdánkba estünk úgy tűnik.

Persze egyre több az informatikus, sőt a programozó is, de ez nem lesz elég.

Tudtad, hogy az internetre kapcsolt eszközeink (IoT) száma 2015 óta a duplájára nőtt és 2025-re ismét duplázódig az előrejelzések szerint?
S ezeket valakinek fel kell programoznia, hogy mi szépen használhassuk a mindennapi életünkben az okosórát, az okosporszívót, okos hűtőt,
játékkonzolt, vagy akár egy sima tv-t.

S hogy mi lesz a programozókkal így?

Megmaradnak, sőt még többre lesz igény! Valószínű, hogy az egyes cégek egymástól fogják elcsábítani a nagy koponyákat. S persze mindenki mellett ott fog dolgozni egy CoPilot kód kiegészítő, vagy CODEX program diktáló eszköz.

Számomra az is reális, hogy egy nagy cégben pár erre kijelölt, a programozáshoz némi affinitással rendelkező személy lediktálja a programot, majd ha nem úgy működik, ahogy illene, vagy tovább kell finomítani, akkor átviszi a programozó csapathoz, hogy „srácok hozok Nektek pizzát, megnéznétek a kódomat?”

Így a lelkes laikusokkal (power user) együtt inkább ki tudjuk majd szolgálni az exponenciálisan növekvő igényt, míg enélkül azonban elmarad a kívánt fejlődés és jön a csalódás.

Szoftver tehát még jó ideig nem fog szoftvert írni, mert:

1.       miért is tenné, nincs motivációja, célja. Ezt mind tőlünk kapja és ez marad is így sokáig.

2.       amit a gép ír, az gyakran nem is működik, nem ellenőrzi le. Ehhez ember kell.

Zárszó, konklúzió

Minden szakma változik, ez miért lenne kivétel – kérdezhetnénk. A programnyelvek a 60-as évek vége óta indultak fejlődésnek, ám az ahogy a programok készülnek nem változott igazán lényegesen az utóbbi évtizedekben. Miközben minden szakma fejlődött, a programozás -új programnyelvek kivételével- nagyjából változatlan maradt. Ezt tehát akár felfoghatjuk egy kötelező (r)evolúciós lépésnek is, ami elkerülhetetlen volt és aminek a segítségével felépítjük a vágyott, szép új világot.


Hisz ezt akartuk, nem?

Pedro elemez

Pedro

Rólam

Szekrényi Péter – Pedro vagyok, mérnök informatikus az Amtech Rendszerház szakmai vezetője és tulajdonosa,
valamint a Digitális Transzformációval olyan aspektusból foglalkozom, hogy milyen lehetőségeket hoz számunkra.
Mind az emberi, mind az informatikai oldalát vizsgálom gyakorlati példákkal alátámasztva, mert szeretném, hogy
mindenki megértse azt, hogy neki személy szerint ez az egész átalakulás hol és miért lesz jó.

Célom tehát, hogy ne féljünk attól ami jön, hanem bátran és okosan használjuk inkább!

Itt érsz el:

pedro@amtech.hu

Rólunk