A TELEFON A KEZEDBEN VALÓJÁBAN ŰRTECHNIKA
Egy kis tech történelem.
1969 nyara. Az első Holdraszállás kísérlet, sikeres is volt rögtön.
Nem csoda, hisz igen, sok mérnöki munka és komoly szoftverek voltak a küldetés mögött.
Tudtad, hogy a mai telefon, ami kezedben van, kb. 100-szor akkora teljesítménnyel bír, mint az akkori holdraszálló komp fedélzeti számítógépe?
A múltkor pont ezt a párhuzamot vontam egy ügyfelünknek az új szoftvere és a jelenlegi Excel táblái közé.
Megértette, most már a mi szoftverünket használja.
Szekrényi Péter – Pedro
A téma kifejtését itt találod:
Ez történt 1969-ben
„az évtized végére embert küldünk a Holdra és biztonságban vissza is hozzuk” – mondta John F.
Kennedy 1961 májusában.
Ez ’69-ben meg is történt, elsőként a (Földi) világon ember lépett a Holdra.
Felvetődött bennem, hogy milyen informatikai háttér tette ezt lehetővé és hol van az a technológia
egy átlagos telefonhoz képest, ami itt figyel az asztalomon. Vajon a mobiltelefon erősebb, mint a
holdkomp számítógépe volt anno?
Ezt tudta a Holdra szálló komp és ezt tudja egy mai telefon.
Az Apollo 11 Holdra szálló komp persze rendelkezett egy kellően modern fedélzeti komputerrel,
mely segítségével a teljes küldetés zajlott.
De mit tudott az a -mai szemmel- ósdi számítógép?
Mutatom a nyers paramétereket, némi magyarázattal:
RAM: ez a fő memória volt, adatok átmeneti tárolására szolgált, s a mérete 32KB. Ez azt jelenti, hogy
ennek a cikknek kb. a tízszerese férne bele! Gyors összehasonlításképp, egy mai átlagos telefon
memóriája kb. 4GB, tehát több, mint 1 milliószor nagyobb a tárhelyed, mint ami rendelkezésére állt
a Holdkompnak, hogy véghez vigye a nagy manővert biztonságban.
CPU: Ez a központi feldolgozó egység, ami a számításokat végezte. 0,043 Mhz. Megint vessünk egy
pillantást egy átlagos, modern telefonra, ami nagyjából 2500 Mhz. (Persze ezt a sebességet sok
minden egyéb is befolyásolja, hisz több kisebb cél-processzor is van egy telefonban.) Ezt tehát több,
mint 50 ezerszer gyorsabb.
Nyilván látjuk az óriási különbséget a kezedben lévő okoskütyű és az űreszköz -ami az embert a
holdra vitte- között, vagyis a hír igaz: minimum egy holdkomp ereje van a kezedben ��
Ami nem változott, meglepő módon az adat küldés sebessége, ami nem változott semmit.
Még mindig a fénysebességével terjed a kommunikáció, tehát kb. 1.2 másodperc alatt van itt a Földön az infó, ami a
Holdról érkezik. Persze a modern kameráknak köszönhetően a kép talán kissé élvezhetőbb lesz, mint
’69-ben volt.
Ez várható a jövőben, ha így haladunk
No de mi várható a jövőben és ez innentől kezdve csupán elméleti eszmefuttatás.
A tervek szerint 2050-re már felépül a Mars bázis, tehát van esély rá, hogy ez évtized végéig ember lép a Mars
felszínére. A kezdeti tapogatózások már nagyban zajlanak, az épp aktuális NASA üdvöske; a
Perseverance például víz után kutat a Mars felületén épp most is.
Azonban a jövő rakétáinak szuper számítógépe mellett eltörpül az a tény, hogy valószínűleg addigra
a mesterséges intelligencia is erősen jelen lesz a Marsra szálló egységekben (is). Ha pedig a múltból
indulunk ki és figyelembe vesszük az exponenciálisan fejlődő digitális transzformációt, rá 10 évre
mindez a tudás és képesség szintén megjelenhet a saját telefonjainkban is, vagy hívjuk majd azokat
az eszközöket bárhogyan.
Szekrényi Péter – Pedro
Amtech Rendszerház szakmai vezetője, a digitális átalakulás szakértője.
Érdekel mit gondolsz a témáról.
Kérdésedet, véleményedet a megoldas@amtech.hu ra tudod küldeni.
Ha a hold mellett további Tech érdekességek is érdekelnek pár “űr-gondolatot” itt találsz:
Heti tech hírek témái ezúttal:
1, Kínai űrállomás épül?
2, Mennyire törhető a Tesla?
Rólam ———- Szekrényi Péter Pedro vagyok, mérnök informatikus és a Digitális Transzformációval foglalkozom. Célom, hogy megmutassam Neked a jövőt, mert ha megismered, akkor nem ijesztő lesz, hanem egy lehetőségekkel teli csodálatos világ.
Profitálj Te is a jövőből! Itt érsz el: tiktok.com/@digital_pedro szekrenyipeter.hu/